Régen jelentkeztem már, sajnos meg is volt rá az okom. Április 16-án életének 50. évében elhunyt nagybátyám, anyu öccse. Hirtelen történt a dolog, a mai napig nem tudjuk még felfogni és nem értjük, hogy miért kell nekünk ennyi rosszat kapni. :( Nagyon közel állt hozzánk, mivel nem volt felesége, családja.
De azzal vigasztalom magamat, hogy az élet nem áll meg, így a hímzés se. Ezt a babaköszöntőt még hónap elején készítettem, a megunhatatlan Mankás mintával.
ŐSzinte részvétem a nagybátyád miatt -- milyen fiatalon ment el...
VálaszTörlésA hímzésben az a jó, hogy ilyen nehéz helyzetekben is segít kicsit kikapcsolni, amolyan gyógyír a léleknek.
A babaköszöntő pedig nagyon aranyos lett!!!